Van munka, amely szép. Van, amely technikai kihívás. És van az a ritka pillanat, amikor a finommechanika, az elektrotechnika és a több évezredes szakrális hagyomány találkozik. A pécsi Kossuth téren álló zsinagóga homlokzati órájának 2007-es megalkotása pontosan ilyen mérföldkő volt a Gulácsi és Fia Kft. műhelyének történetében.

A pécsi zsinagóga homlokzati órája

János, ha visszatekintett a pályájára, a pécsi zsinagóga óráját mindig a legkülönlegesebb munkái között tartotta számon. Utánozhatatlan feladat volt: nem csupán egy elromlott szerkezetet kellett felújítani, hanem egy olyan egyedi órát kellett megalkotni a főbejárat feletti orommezejébe, amelyre talán sehol máshol a világon nincs példa.

Egy óra, két dimenzió

A megrendelés egyedülálló elképzelést fogalmazott meg. Az órának egyetlen közös számlapon kellett jeleznie a helyi (pécsi) időt, valamint a jeruzsálemi időt, tiszteletben tartva a két különböző világkép logikáját is. A kihívás megoldásaként egy lenyűgöző vizuális és műszaki szimbiózis született:

A külső kör: Egy elegáns, fehér számlapon fekete római számokat és hagyományosan, jobbra (az óramutató járásával megegyezően) haladó fekete mutatókat láthatunk. Ez mutatja Magyarország, azaz Közép-Európa idejét.
A belső kör: Középen egy éjfekete számlap helyezkedik el, ragyogó sárga héber betűkkel. Itt sárga mutatók jelzik a jeruzsálemi időt, de – és ez a szerkezet igazi zsenialitása – A mutatók visszafelé (balra) forognak, tökéletesen alkalmazkodva a héber írás jobbról balra tartó irányához.

Számító fogaskerekek, fordított járás

„A héber óra ellenkező irányban forog, de a mechanikának ezt is zokszó nélkül, halálpontosan bírnia kell” – mondogatta János. A laikusok számára talán a balra forgó mutató a legérdekesebb látványelem, de mérnöki szemmel a valódi teljesítmény a háttérben dolgozott: hogyan lehet egy közös hajtómű-rendszerben biztonságosan összefogni két teljesen eltérő viselkedésű, fizikai kényszereknek ellentmondó mutatórendszert?

Ráadásul a számlap nem csak az időt méri, hanem az épület történetét is meséli. Az óra felett átívelő héber felirat – “Az imádság háza minden ember számára” – megjelölt betűi rejtik a zsinagóga építésének évét: a zsidó időszámítás szerinti 5628-at, amely a Gergely-naptár szerint 1868-nak felel meg.

Ros Hásáná és a Kézműves Remek

A legmodernebb automatikákat ötvözte a hagyományos finommechanikai kézművességgel, így a kettős arcú óraszerkezet a műhelyből kikerülve, minden teszten hibátlanul vizsgázott.

Az órát ünnepélyes keretek között, 2007. szeptember 12-én, a zsidó újév, a Ros Hásáná napján, az esti istentisztelet előtt avatták fel. A történelmi és műszaki szempontból is páratlan alkotás jelentőségét a szakma is elismerte: Gulácsi János találékonysága és precizitása okán még abban az évben megkapta érte a rangos Magyar Kézműves Remek díjat.

Híd a jelen és a hagyomány között

Számunkra a pécsi zsinagóga órája ma is több mint technika. Annak a hitvallásnak a megtestesítője, hogy a zseniális mérnöki megoldások képesek hidat képezni két távoli város – Pécs és Jeruzsálem –, valamint a funkcionális jelen és a gazdag történelmi múlt között. Ha valaki felnéz a Kossuth tér felől a zsinagógára, egyetlen pillantással két világ idejét olvashatja le.